Tükörhegyen megmozdult valami. Be kell ismernünk, ez idáig úgy tekintettek a város patinás részében lakók az itteniekre, mint akik szép házakban laknak, magas kerítéssel veszik magukat körül, és mit sem tudnak a szomszédjukról, a város régebbi területén lakókról. Ebben van (volt) is igazság, viszont a Tükörhegyi Közéleti Egyesület sikeresen változtatja, oldja ezt a nem épp hízelgő képet, ennek érdekében egyre több eseményt szervez.
Az ötletgazda Laura kezdeményezésére néhány hete kezdte el szervezni az “Erdélyi Ízek” kóstolót az TKE. A családos esemény lebonyolítására a helyszínt a Levendula Home biztosította. A szervezés már egy héttel az esemény előtt elkezdődött tükörhegyi szórólapozással, a jelentkezések fogadásával, a kerti bútorok (konkréten a sörpadok, asztalok, sátrak) biztosításával, önkormányzati forrásból.
Az események ezután két szálon futottak: Laura, Zsuzsa és Károly segítségével beszerezték az alapanyagot a leveshez, előételhez, salátához, terítéshez. A másik ágon Zoli szervezte a vadászatot a pörkölt alapanyaghoz (egy őz és egy vaddisznó volt az áldozat), két hű vadászát felkérte a pörkölt elkészítésére, valamint a kerti főzéshez a technikai feltételeket biztosította nagy rutinnal (attól tartok, nem ez volt az első vadpörkölt, amit ez a csapat készített). Az alkalomhoz illő italokat is Zoli válogatta: szilvapálinka, fehér, rozé és vörös borok.
A lakoma szilvapálinkával (más néven Hargitai Borvíz, vagy Derékszögű Rottyintó) indult. Erdélyi, vagy székely étkezés e nélkül elképzelhetetlen! Ez persze mindjárt ingerli az ízlelő bimbókat, mely köztudomásúlag éhség érzetet kelt. Nem okozott gondot, mert az izzó faszénen Laura sütötte füstösre a vinetét (padlizsán), majd lehúzván a héját, a belsejét gondosan fakéssel kenhetővé aprította, fűszerezte, és frissen kenték a vendégek a pirítósra. Tudja valaki, miért nem fém késsel aprította az anyagot? Nem? Elárulom: a fém kés megbarnítja az anyagot!
Közben már a két méretes bográcsban rotyogott a vaddisznó és az őzpörkölt. Avatatlan szemlélő számára a két bogrács között semmi különbség nincs, de az avatott szakács csak mosolygott, mikor megkérdeztük, mi a két bogrács között a különbség?
Elkészült a csorba leves, mely első ránézésre zöldséges húsgombóc levesnek tűnik, de nem az! Ha valakit érdekel, hogy miből és hogyan készül, hát kérdezze bátran Laurát! Persze nem egyszerű mindent itthon beszerezni, amitől autentikus lesz a leves!
Az előzetes várakozásnak megfelelően több, mint nyolcvan vendég érkezett. A gyermekek elfoglalták magukat az ugráló asztalon (nem tudom, ez-e a hivatalos neve?), őket le kellett cibálni onnan az étkezéshez. Gabi adta az alternatív programot a gyerekeknek, mindenféle zöldségből készült alkotások ötletével (lásd. képgaléria).
De ne feledkezzünk a lakomáról! A leves után jött a pörkölt! Ha nem voltál elég óvatos, nem kaparintottad meg a merőkanalat, és te töltöttél magadnak, akkor a jó szakácsok akkora adagot nyomtak a tányérodba, hogy a lakoma részedre már véget is ért. Sőt, még meg is kérdezte, hogy adjak-e rá egy kis színt? Ha tiltakoztál, akkor csóválta a fejét, értetlenül.
Úgy három óráig tartott az ebéd (fél egytől), akkor jött a kávé és a sütemény, valamint laza beszélgetések három-négy csoportban. Jó házi süteményeket ki kellett egészíteni cukrászi mestermunkákkal, melyet frissen hoztak Sessi és Tamás Budaörsről.
Közben lement a nap, és feljöttek a szúnyogok, a kisgyermekes családok hazamentek. A lakoma átcsúszott vacsorává, és a társaság a szúnyogok elől a házba vonult, ott vetélkedők indultak, nem túl nagy érdeklődés mellett. Közben előkerültek a jó kolbász, szalámi, melyet Zoli készített, megvallom, ilyen jó kolbászt, szalámit még sosem ettem! Vagyis, pontosabban szólva másutt, mert ugye itt már volt alkalmunk kóstolni.
Az eseményt egy páros, akrobatikus tánc zárta le, a táncosok átlag életkora 40 év volt (durván), a hölgy volt tizenéves….
Meg kell említenem, hogy mindenki hálás volt Antóniának, aki a Levendula Home teljes infrastruktúráját az esemény rendelkezésére bocsátotta, arról nem is beszélve, hogy óriási szerepet vállalt a vendégsereg szervezésében, a program összeállításában. Ne feledkezzünk meg a TKE vezetőiről sem, Szőke Péter elnökről és Sipos Tamás aktivistáról, akik biztosították a forrást – a Levendula Home-mal együtt – az ingyenes rendezvényhez, nem kell mondanom, hogy a feltételek megteremtése az ő feladatuk volt!
Pfeffer Péter